Rejtett nárcizmus ELLENŐRZŐLISTA

A rejtett nárcizmus a nárcisztikus személyiségzavar (Narcissistic Personality Disorder, NPD) kevésbé látványos, de pszichodinamikailag a nyílt formával azonos alapokra épülő altípusa. Bár a DSM-5-TR diagnosztikai kritériumai nem különítik el explicit módon, a klinikai gyakorlatban és a személyiségpszichológiai kutatásokban egyre gyakrabban tárgyalt jelenség. A rejtett nárcizmusban szenvedő egyének gyakran félénknek, bizonytalannak és visszahúzódónak tűnnek. Ez a fajta működésmód nehezebben felismerhető. A következő lista a gyakori jellemzők összefoglalása.

A rejtett nárcisztikusra jellemző többek között:

• Ingadozó önbizalom – hol úgy érzi, különleges és jobb másoknál, hol teljesen értéktelennek látja magát.
• Túlérzékeny a kritikára – már apró megjegyzések is mélyen megsértik, és könnyen dühbe gurul.
• Rejtett felsőbbrendűség – kifelé szerénynek tűnhet, de belül meg van győződve róla, hogy ő több vagy jobb másoknál.
• Konfliktuskerülés – nem mondja ki nyíltan a problémáját, ha valami bántja, inkább burkolt célzásokkal fejezi ki vagy hallgatással büntet
• Gyenge empátia – nehezen érzi át mások helyzetét, vagy figyelmen kívül hagyja az érzéseiket.
• Szélsőséges kapcsolati dinamika – egyszer felmagasztal valakit, máskor leértékeli; emiatt a kapcsolatai gyakran viharosak.
• Irigység mások sikereire – lekicsinyli mások eredményeit, és belül verseng velük.
• Burkolt irányítás – érzelmi nyomással, bűntudatkeltéssel próbálja megtartani a hatalmát a kapcsolatokban.
• Kétarcúság – a külvilág felé mást mutat magából, mint amit otthon vagy a szűk körben viselkedésben látni.
• Áldozatszerep – hajlamos magát a helyzet kárvallottjaként beállítani, hogy sajnálatot váltson ki.
• Túlreagálás – kisebb kérdésekre vagy kritikára aránytalanul erősen reagál.
• Az együttérzés kihasználása – mások empátiáját a saját céljai érdekében használja.
• Szarkazmus és cinizmus – gyakran él csípős vagy gúnyos megjegyzésekkel.
• Magas elvárások – irreálisan sokat vár el másoktól.
• Álszerénység – szerénynek mutatja magát, miközben finoman dicsekszik.
• Gyanakvás – hajlamos összeesküvés-elméleteket gyártani vagy mások szándékait megkérdőjelezni.
• Provokálás – szurkálódik vagy túlzottan kíváncsiskodik mások ügyeiről.
• Másokon keresztüli önfényezés – úgy érzi különlegesnek magát, ha "különleges" emberekkel van körülvéve.
• Szabályok felett állónak hiszi magát – nem érzi magára nézve kötelezőnek azokat, amik másokra vonatkoznak.
• Bűntudatkeltés – a szégyenérzet felébresztésével próbál irányítani.
• Kritikus hozzáállás – gyakran ítélkezik és bírál másokat.
• Fölényeskedés – leereszkedő stílusban beszél másokkal, másokról.
• Kényelmetlen a nyílt kommunikáció – zavarja, ha valaki egyenesen és őszintén kimondja, amit gondol vagy érez.
• Fél a lelepleződéstől – a közvetlen beszédben fenyegetést lát, mert rávilágíthat a hibáira vagy a manipulációira.
• Az őszinteséget támadásnak éli meg – ezért inkább elkerüli a nyílt szembesítést.
• Fenyegetésként éli meg a direkt beszédet – úgy érzi, ez árt az önképének vagy a helyzet feletti hatalmának.
• Az intimitás félelmet kelt – mert szerinte a közelség sebezhetővé teszi.
• Mások érzéseinek figyelmen kívül hagyása – tagadja vagy semmibe veszi, amit más érez.
• Gondoskodás elvárása – úgy érzi, másoknak kötelessége ellátni őt.
• Rágalmazás – negatív történeteket terjeszt másokról.
• Mások gondjainak kisajátítása – a saját drámájává alakítja mások problémáit.
• Lekicsinylés és hibáztatás – mások eredményeit lekicsinyíti, a hibákat másokon kéri számon.
• A gyenge pontok kihasználása – mások sebezhetőségét fordítja ellenük.
• Betegség vagy sérülés eltúlzása – figyelem vagy együttérzés kiváltása érdekében.
• Információ visszatartása – szándékosan nem mond el dolgokat, hogy ezzel befolyást szerezzen.
• Gaslighting – elbizonytalanítja a másikat a saját érzékelésében, emlékeiben.
• Önreflexió hiánya – kerüli, hogy szembenézzen a saját hibáival, és torz képe van magáról.
• Közhelyek használata – valódi önismereti felismerések helyett sablonos mondatokat ismétel.
• Harag tagadása – úgy tesz, mintha nem lenne mérges, miközben az.
• Igazságtalanságokra fókuszálás – hosszasan rágódik a sérelmein.
• Háttérből irányítás – inkább csendben, rejtetten befolyásol.
• Pletyka – másokról beszél a hátuk mögött.
• Harmadik fél bevonása – vitákba bevisz egy új szereplőt, hogy manipulálja a helyzetet.
• Haragtartás – hosszú ideig megőrzi a neheztelést, nem felejt és nem bocsát meg - könnyen.
• Állandó megerősítés igénye – mindig szüksége van arra, hogy elismerjék.
• Figyelmetlenség mások beszéde közben – vagy ingerlékennyé válik, ha más beszél túl sokat.
• Kettős mérce – mástól mást vár el, mint saját magától.
• Nem bír veszíteni – a vereséget rosszul viseli.
• Mások bajaira figyel – különösen, ha ez összehasonlításra ad lehetőséget.
• Otthon dühös és megvető – a magánéletben nyíltan mutatja a negatív érzelmeit.
• Döntéskerülés – inkább másra hagyja a felelősséget.
• Nem kér bocsánatot őszintén – elkerüli a valódi bocsánatkérést.
• Nem vállal közvetlen felelősséget – kibújik a számonkérés alól.
• A külsőségeket előbbre helyezi – a látszat fontosabb neki, mint a tartalom.
• Hamis közelség kialakítása – nagyon hamar úgy tesz, mintha mély kapcsolat lenne, de ez inkább eszköz, nem valódi bizalom.
• Folyton figyel – túlzottan éber, mintha mindig készen állna egy fenyegetésre.

A rejtett nárcizmus a társas kapcsolatokban hosszú távon komoly problémákhoz vezet, mind az érintett, mind a környezete számára. A jelenség felismerése – különösen a kevésbé nyilvánvaló, burkolt megnyilvánulások esetén – elengedhetetlen a megfelelő határkezelés, pszichológiai támogatás érdekében. A felismerés nem a megbélyegzést szolgálja, hanem a tudatosabb önvédelem és a pszichés jóllét fenntartását.

Források

American Psychiatric Association (2022). Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-5-TR). American Psychiatric Publishing.

Cain, N. M., Pincus, A. L., & Ansell, E. B. (2008). Narcissism at the crossroads: Phenotypic description of pathological narcissism across clinical theory, social/personality psychology, and psychiatric diagnosis. Clinical Psychology Review, 28(4), 638–656.

Pincus, A. L., & Lukowitsky, M. R. (2010). Pathological narcissism and narcissistic personality disorder. Annual Review of Clinical Psychology, 6, 421–446.

Ronningstam, E. (2016). Identifying and Understanding the Narcissistic Personality. Oxford University Press.

Miller, J. D., & Campbell, W. K. (2008). Comparing clinical and social-personality conceptualizations of narcissism. Journal of Personality, 76(3), 449–476.