Hogyan befolyásolja a dopamin a mentális egészségedet

Úgy tűnik, manapság mindenki a dopaminról beszél. Ezt a neurotranszmittert, amelyet gyakran az agy "boldogságkémiai anyagának" neveznek, egyre többször emlegetik a dopaminöltözködés (olyan ruhák viselése, amelyektől jól érezzük magunkat), a dopaminböjt (örömforrások korlátozása az egészségesebb alternatívák javára) vagy a dopaminmenük (örömet okozó öngondoskodási tevékenységek) kapcsán.

A dopamin azonban nem csupán a hangulatjavításról szól – kulcsfontosságú neurotranszmitter, amely számos testi funkcióban részt vesz, beleértve a motivációt, a figyelmet, a jutalmazást és a mozgást.

Ez a neurotranszmitter egy olyan kémiai hírvivő, amely jeleket közvetít a szervezetben – hormonként is működik.

A dopamin az agy jutalmazó központjának része

Bár a dopamint gyakran "örömkémiai anyagnak" nevezik, ez pontatlan: a dopamin nem közvetlenül okozza az örömérzetet, hanem megerősíti azt, összekötve az örömöt kiváltó érzéseket bizonyos viselkedésekkel.

Ez egy jó érzést kiváltó vegyület, a jutalmazó rendszer része. Amikor az agyunk dopamint termel egy bizonyos tevékenységre válaszul, jól érezzük magunkat, és újra meg akarjuk tenni azt, amitől ilyen jó lett a közérzetünk – ez pedig további dopaminfelszabaduláshoz vezet.

Az Üss vagy fuss! reakciókban is részt vesz

A dopamin a "harcolj vagy menekülj" reakciókban is szerepet játszik. Ha fenyegetést érzékelünk – akár valós, akár képzelt –, a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, és dopamin, valamint más katekolaminok szabadulnak fel, segítve a stresszre adott választ.

A dopamin több agyi területen is termelődik, például a substantia nigra-ban, a ventrális tegmentális területen, az agyalapi mirigyben, valamint a hipotalamusz pályáiban.

A dopamin szerepe a szervezetben

A dopamin számos neurológiai, kognitív és viselkedési funkcióra van hatással, például:

• Éberség

• Mozgás

• Hormon- és mirigyszabályozás

• Jutalmazás és megerősítés

• Gondolkodás és érzelmek

A dopamin befolyásolja, hogyan gondolkodunk, mozgunk, emlékezünk és viselkedünk – és mindenki másképp éli meg a dopaminszintje változásait.

Alacsony dopaminszint tünetei lehetnek:

• Szorongás

• Székrekedés

• Alvási nehézségek

• Hallucinációk

• Egyensúlyvesztés

• Alacsony energiaszint

• Csökkent nemi vágy

• Hangulatingadozás

• Izomgörcsök

• Remegés

• Testsúlyváltozás

Ez olyan érzés lehet, mint amikor feledékeny, szorongó, figyelmetlen, visszahúzódó vagy érzelmileg üres vagy. Emésztési panaszok és koordinációs nehézségek is előfordulhatnak.

Magas dopaminszint tünetei lehetnek:

• Túlzott energia

• Eufória

• Impulzivitás

• Túlzott szexuális érdeklődés

• Alvászavar

• Agresszivitás

A túl sok dopamin akár kellemes érzéseket is okozhat, de könnyen túlstimuláltsághoz is vezethet.

A dopamin szerepe a mentális egészségben

A dopaminproblémák kognitív hanyatláshoz vezethetnek, például memória-, figyelem- és problémamegoldási nehézségekhez.

Mint a szerotonin, a dopamin is szerepet játszik számos pszichés betegség kialakulásában – például:

Parkinson-kór

A dopamint termelő idegsejtek pusztulása alacsony dopaminszinthez vezethet.

ADHD

Az ADHD-s embereknél gyakori a dopaminzavar, ami a figyelemzavart, impulzivitást, motivációhiányt is magyarázhatja.

Skizofrénia

A dopaminreceptorok és dopamin-jelátviteli utak változásai jellemzik. A skizofrénia gyógyszerei gyakran dopaminantagonisták.

Függőségek

Az alkoholfogyasztás, dohányzás vagy szerencsejáték által kiváltott dopaminreakciók hozzájárulhatnak a függőséghez.

Súlyos depresszió (MDD)

A dopaminhiány gyakori tünetként jelenik meg anhedónia formájában (képtelenség örömérzésre).

A dopaminműködés csökkenése következtében jelentkezhet:

• Energiahiány

• Csökkent étvágy

• Zsíros, édes ételek iránti vágy

• Élvezeti tevékenységek iránti érdeklődés csökkenése

• Csökkent libidó

Ilyen esetekben antidepresszánsokat alkalmazhatnak a dopaminhatás meghosszabbítására és az egyensúly visszaállítására.

Dopaminszintet befolyásoló gyógyszerek

Dopaminagonisták (serkentik a receptorokat)

• Dostinex (kabergolin)

• Mirapex (pramipexol)

• Requip (ropinirol)

Használhatók Parkinson-kór, depresszió, ADHD, alacsony nemi vágy, hiperprolaktinémia és nyugtalan láb szindróma kezelésére.

Dopaminantagonisták (blokkolják a receptorokat)

• Abilify (aripiprazol)

• Geodon (ziprasidon)

• Reglan (metoklopramid)

• Risperdal (riszperidon)

• Zyprexa (olanzapin)

Skizofrénia, bipoláris zavar, hányinger és hányás kezelésére használatosak.

Dopamin visszavétel-gátlók

• Cogentin (benzatropin)

• Provigil (modafinil)

• Wellbutrin (bupropion)

Alkalmazhatók depresszió, kényszeres evés, narkolepszia és függőségek kezelésére.

Természetes módok a dopaminszint kiegyensúlyozására

A dopaminszint nem könnyen mérhető, de egészséges szokásokkal befolyásolható:

Táplálkozás

A dopamin előállítását segítő ételek:

• Banán, avokádó, mandula, sajt, csirke, hal, tejtermékek, szója, pulyka, joghurt

• Fehérjék: sovány hús, hal, bab, növényi fehérje

• Omega-3: lazac, makréla, osztriga, lenmag, chia mag, dió

Rendszeres mozgás

Akár séta, jóga, tánc vagy otthoni edzés is segíthet. A fizikai aktivitás javítja az alvást is, ami kulcsfontosságú a dopaminrendszer egyensúlyához.

Apró örömök keresése

Figyelj oda a kis dolgokra – virágillat, kedvenc zene, kávé illata –, és tudatosítsd, hogy ez egy jó pillanat. Ez megnöveli a dopaminszintet és javítja a közérzetedet.

Források, szakirodalom:

1. Dopamin és jutalmazás

Schultz, W. (2007). Multiple dopamine functions at different time courses. Annual Review of Neuroscience, 30(1), 259–288.

DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.neuro.28.061604.135722

2. Dopamin és mentális zavarok (depresszió, skizofrénia, ADHD)

Grace, A. A. (2016). Dysregulation of the dopamine system in the pathophysiology of schizophrenia and depression. Nature Reviews Neuroscience, 17, 524–532.

DOI: https://doi.org/10.1038/nrn.2016.57

3. Dopamin szerepe ADHD esetén

Volkow, N. D., Wang, G. J., et al. (2009). Motivation deficit in ADHD is associated with dysfunction of the dopamine reward pathway. Molecular Psychiatry, 14, 642–651.

DOI: https://doi.org/10.1038/mp.2009.52

4. Dopamin és Parkinson-kór

Obeso, J. A., Rodríguez-Oroz, M. C., et al. (2010). Missing pieces in the Parkinson's disease puzzle. Nature Medicine, 16, 653–661.

DOI: https://doi.org/10.1038/nm.2165

5. Dopamin és addikció

Volkow, N. D., Koob, G. F., & McLellan, A. T. (2016). Neurobiologic advances from the brain disease model of addiction. New England Journal of Medicine, 374(4), 363–371.

DOI: https://doi.org/10.1056/NEJMra1511480

6. Dopamin és mozgás / szimpatikus idegrendszer / stressz

Bromberg-Martin, E. S., Matsumoto, M., & Hikosaka, O. (2010). Dopamine in motivational control: rewarding, aversive, and alerting. Neuron, 68(5), 815–834.

DOI: https://doi.org/10.1016/j.neuron.2010.11.022

7. Dopamin természetes fokozása – táplálkozás, testmozgás

Meeusen, R., & De Meirleir, K. (1995). Exercise and brain neurotransmission. Sports Medicine, 20(3), 160–188.

DOI: https://doi.org/10.2165/00007256-199520030-00004

8. Tyrosin és dopamin bioszintézis

Fernstrom, J. D., & Fernstrom, M. H. (2007). Tyrosine, phenylalanine, and catecholamine synthesis and function in the brain. Journal of Nutrition, 137(6 Suppl 1), 1539S–1547S.

DOI: https://doi.org/10.1093/jn/137.6.1539S

9. Dopamin és depresszió (MDD)

Belujon, P., & Grace, A. A. (2017). Dopamine system dysregulation in major depressive disorders. International Journal of Neuropsychopharmacology, 20(12), 1036–1046.

DOI: https://doi.org/10.1093/ijnp/pyx056

10. Dopaminreceptorokat befolyásoló gyógyszerek

Stahl, S. M. (2013). Stahl's Essential Psychopharmacology: Neuroscientific Basis and Practical Applications. Cambridge University Press.